|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Toroczkai Sándor 1996. július 10.Néhai Antall József miniszterelnök felesége - útban Máramarosszigetre, a Hollósy Simon-ünnepségre - megállt Szatmárnémetiben. Ellátogatott Szatmárnémeti új katolikus templomába, a Szentlélek templomba, ahol Merk Mihály plébános tájékoztatta vendégét a templomhoz csatlakozó ifjúsági ház építéséről. Ezután Antall Józsefné találkozott a pontosan egy évvel ezelőtt alakult Antall József Baráti Társaság tagjaival. A két társelnök, Bor Béla és Toroczkay Sándor tanárok ismertették a társaság megalakulásának célját és tevékenységét, kifejezve annak a szellemiségnek a megőrzését, amelyet Antall József képviselt. A társaság tagjainak többsége tanár, orvos és más értelmiségi.- Antall Józsefné Szatmárnémetiből Szinárváraljára ment,. ahol a ma 98 éves édesanyja született 1898-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1999. november 6.Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./2005. május 5.A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2013. április 10.Széchenyi pályázatVégéhez érkezett a Fidens Egyesület harmadik alkalommal meghirdetett történelmi pályázata megyei szinten, mely tavalytól felvette a Széchenyi István történelmi pályázat címet. Szatmár megyében első alkalommal került megrendezésre Mekker Melinda valamint Paku Fazekas Imelda Éva közreműködésével. Az idei év témája: Széchenyi István élete és munkássága. A diákok munkáit III-IV , valamint V-VIII. osztályos korcsoportokban mérették meg. A szatmármegyei szervezők felkérésére a zsűri tagjai Toroczkai Sándor, Kiss Zsuzsanna valamint Cuculeanu Andrea voltak, akik igyekeztek a beérkezett pályamunkák közül azokat továbbjuttatni, amelyek valószínűleg az országos versenyen is megállják a helyüket. A kiválasztott dolgozatok Nagyváradra kerülnek, ahol országos szinten elbírálásra kerülnek. A zsűri döntése révén értesítést kapnak azok, akik helyi szinten I., II., III. helyezést értek el és munkájuk tovább jut az országos döntőre. Ők meghívást kapnak a kiértékelő és díjkiosztó gálára és különdíjakban részesülnek amelyikre április 11-én kerül sor, d.u. 14. órai kezdettel a “Dr. Vasile Lucaciu” Általános Iskolában. A helyi szervezők köszönetüket fejezik ki minden kedves pedagógusnak, akik időt és fáradságot nem kímélve irányították a diákok munkáit és remélik, hogy a jövő tanévben is szép számmal pályáznak majd a diákok. Mekker Melinda megyei főszervező erdon.ro. 2015. október 20.Kerekasztal-fórum a történelmi igazságért SzatmárnémetibenA fenti címmel került sor arra a találkozóra a hétvégén a Szatmár-Láncos gyülekezet gyülekezeti termében, amelyen a szatmári zsidók deportálásának emléket állító felíratok pontosítása, módosítása volt a téma. A kezdeményező Szatmári Híd Egyesület szerint történelmietlen és a magyarságot megalázó a szövegnek az része, amelyik a „horthysta-fasiszta magyar rezsim" által elkövetett deportálásokról beszél. Krakkó Rudolf egyesületi elnök szerint Horthy Miklós kormányzó semmiképpen nem hozható összefüggésbe a zsidók deportálásával, hiszen ő mindaddig nem engedélyezte ezt, ameddig a náci német haderő meg nem szállta az országot. Ezután pedig már nem volt a gyakorlatban politikai és katonai hatalom birtokában, mert mindent a megszállók és helyi csatlósaik határoztak el. Ft. Hársfalvi Ottó, általános püspöki helynök időszerűnek és támogatandónak tartja a kezdeményezést. Indoklásában felsorolt több olyan római katolikus püspököt és magas rangú egyházi vezetőt, akik felszólaltak a nyilas vészkorszak idejében is a deportálások ellen, és menedéket biztosítottak az üldözött zsidóknak. Több egyházvezető éppen emiatt halt mártírhalált. A magyarságot emiatt is hibás megbélyegezni fasiszta jelzővel. Décsei Miklós, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke nem ellenzi a kezdeményezést, de szerinte csakis nemzetközileg elismert szakemberek véleményével kiegészítve lehetséges egy módosítási javaslattal eredményt elérni. Kereskényi Sándor irodalomtörténész és muzeológus felszólalásából többek között az is kiderült, hogy a horthysta-fasiszta megnevezés egyértelműen a kommunista időkből átvett alaptézis, amelynek célja a mindenkori magyarság megbélyegzése. Toroczkay Sándor történelemtanár szakmai alapossággal vázolta fel Horthy kormányzóságának időszakát, amelyben rengeteg zsidó menekült a környező országokból Magyarországra a hazájukban végbemenő zsidóellenes folyamatok elől. Szatmári Elemér református lelkész szerint nem helyén való az sem, hogy a Magyar Csendőrség, mint főbűnös van feltüntetve a feliratokon, hiszen az ő bekapcsolódásuk a deportálásokba nem „önkéntes" akció volt, hanem a megszálló náci hatalom utasításait kellett végrehajtaniuk, és nem szerencsés dolog ily módon cinkossá és bűnössé tenni egy olyan szervezetet, amelyik nagyban hozzájárult azokban az időkben a bűnözés visszaszorításához. Méhes Kati színművésznő arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes egybevetni a román és a magyar nyelvű feliratokat, mert egyazon emléktáblán ugyanazon az eseményről egymástól jelentősen különböző jelentésű szövegrész található rajta. Két – Nagykárolyból és környékéről résztvevő – érdeklődő örvendetesnek nevezte a kezdeményezést, azonban arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a Nagykároly környékéről deportált svábok és magyarok számára még csak emlékművet sem lehetséges állítani a Brassó-Földvári haláltábor helyszínén, mert valahányszor ezt megteszik, a környékről érkezők – a hatóságok cinkos hallgatása mellett – rendszerint elnyomják buldózerrel, és még a nyomát is eltüntetik az emlékműnek. A fórumon elhangzott szakmai előadások érdekessé, az élénk viták pedig eredményessé tették az eseményt. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy a „horthysta-fasiszta magyar rezsim általi deportálások" kifejezést a „náci megszállás alatt a hatóságok közreműködésével megtörtént deportálások"- ra kell lecserélni. A jelenlévők abban bíznak, hogy a következő fórumra szaktekintélyek bevonásával fog sor kerülni. A kezdeményező Szatmári Híd Egyesület mellett részt vettek a fórumon az Ady Endre Társaság és az Antall József Baráti Kör képviselői, illetve több civilként érkező érdeklődő. Képviseltette magát a Római Katolikus Püspökség, a Zsidó Hitközség és jelen volt a Református egyházmegye sajtóreferense, Rácz Ervin lelkész is. szatmar.ro Erdély.ma 2016. január 4.Tanácskozás a történelmi igazság jegyében„Számvetés a történelmi múlttal. Beszélgetés egy megemlékező felirat kapcsán" címmel rendeznek tudományos tanácskozást január 9-én Szatmárnémetiben. Az esemény célja, hogy szakértők, történészek bevonásával tisztázzák a „horthysta-fasiszta-magyar" fogalmak összekapcsolásának létjogosultságát, történelmi igazságalapját. A tanácskozás szervezője a Híd Egyesület, a helyszíne pedig a Szatmár-Láncos református gyülekezet új terme lesz. Előadást tart majd dr. Szakály Sándor, dr. Ottmar Trasca, dr. Liviu Rotman és Turbucz Dávid is. „Nemzetpolitikailag fontos célja van az eseménynek, azt szeretnénk ugyanis elérni, hogy a román nyelvkörnyezetben oly gyakori horthysta-fasiszta-magyar kifejezések téves és tendenciózus összekapcsolását történelmi tényekkel cáfoljuk és elérjük, hogy azok legalább az emlékművekről eltűnjenek", jelentette ki Krakkó Rudolf főszervező. Ez immár a második hasonló jellegű esemény lesz, október közepén többek között Ft. Hársfalvi Ottó általános püspöki helynök, Décsei Miklós, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke, Szatmári Elemér református lelkész, Toroczkay Sándor történelemtanár, Kereskényi Sándor irodalomtörténész és Méhes Kati színművésznő fejtette ki véleményét a témában. Az akkori megbeszélés eredményeként a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a „horthysta-fasiszta magyar rezsim általi deportálások" kifejezést a "náci megszállás alatt a hatóságok közreműködésével megtörtént deportálások"- ra kell lecserélni. A tanácskozás január 9-én, szombaton a Szatmár-Láncos református gyülekezet új imatermében 12 órakor kezdődik. A szaktekintélyek előadását követően a szakemberek, részt vevő civil szervezetek, egyházak és pártok képviselőinek részvételével tanácskozás kezdődik a tervezett szövegmódosításról, és a további lépésekről. szatmar.ro lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
